Cikkösszefoglalóm az EPALE-n érdekes témát feszeget,  ide kattintva olvasható.

EPALE - A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

(Photo by Charles Deluvio on Unsplash)

Dr. Borbély-Pecze Tibor Borssal, a Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztályának elnökével szakpolitikáról, a rendszerszemlélet fontosságáról,  a tanácsadó képzés jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.

Az interjú az EPALE - A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja oldalon jelent meg, itt olvasható:

https://epale.ec.europa.eu/hu/private/palyaorientacio-es-palyatanacsadas/rendszerszemleletre-van-szukseg-palyatanacsado-kepzesben

https://epale.ec.europa.eu/hu/private/palyaorientacio-es-palyatanacsadas/felnottkori-palyaorientacio-pszichologiai-vonatkozasai

 (kép forrása: https://eletszepitok.hu/wp-content/uploads/2018/09/limparimrep-horz.jpg)

A közelmúltban alkalmam volt beszélgetni Limpár Imre tanácsadó szakpszichológussal, A siker tervezhető című könyv szerzőjével. Imre számtalan pályaorientációs előadást tartott szakközépiskolásoknak és egyetemistáknak. Nevéhez fűződik a „4P index” és a „2M mutató” * fogalmak bevezetése, amelyek a magyar néplélek sajátosságaira világítanak rá. Szakterületeihez tartozik a karriermenedzsment, így arról kérdeztem, hogyan tudjuk sikerrel képviselni magunkat a munkaerőpiacon a jelenlegi nehéz időkben. Tanácsait az alábbiakban teszem közzé:

1. Tekintsünk felnőtt emberként saját magunkra! Ne külső forrásból várjuk a segítséget, hanem aktivizáljuk magunkat az álláskeresésben.
2. Vértezzük fel magunkat azzal a szakmai tudással, soft skill-ekkel és álláskeresési praktikákkal, amelyek szükségesek a sikeres pályázathoz.
3. A jelen veszteségei helyett a jövőre koncentráljunk! Képzeljük el önmagunk jövőbeli, sikeres verzióját, és főleg tanuljunk tőle, máskülönben ez is csak egy üres, lózungokkal teli vizualizációs technika lesz.
4. Gondolkozzunk a munkáltató fejével: mihez értek, milyen tudásomat tudja használni (nem kihasználni!)
5. Helyezzük pozitív narratívába eddigi pályánkat! Ahelyett, hogy tévútnak tekintenénk, használjuk fel eddigi tapasztalatainkat jövőnk építéséhez. Imre úgy fogalmazza meg mindezt, hogy: „végül az életünk csúcstól csúcsig, ne gödörtől gödörig tartson, noha ugyanaz az „objektív” életútgörbe jutott nekünk”.

Munkaerő-piaci SZERENCSE-modelljéhez az alábbi linket javaslom megtekintésre:

https://www.youtube.com/watch?v=MkLxJG6Ttfw&t=1127s

Aki pedig szeretné megismerni a "4P-index" és a "2M-mutató" mibenlétét, a Tovább gombra kattintva megteheti :)

(kép: https://geekz.444.hu/2016/03/18/whiplash-egy-szabalytalan-oktatofilm)

Több filmet is ajánlottam már itt, amelyek valamilyen szempontból kötődnek a pályaorientációhoz. Bátran elemezzék ezt is ebből a szempontból (családi minta, tehetség, képesség, érték...). Amiért most írok, az mégis inkább az oktatáshoz kapcsolódik.

Egy ideje "fogvatart a téma", és - bár még nem írtam róla, folyamatosan itt van velem a megatrendek munkaerőpiaci hatásainak a kérdése. A megatrend olyan globális jelenség, ami kikerülhetetlen és nemigen tudunk ellene tenni semmit. Vagy alkalmazkodunk hozzá, vagy elsodor minket.

Marton Tamás szerint: A megatrendek a kormányok és társadalmak akaratától független törvényszerűségek – , amelyek gátat vetnek a foglalkoztatás bővítésének. Eszerint a fejlett világban:

•  az aktív/eltartott arány megállíthatatlanul csökken a népesség elöregedése miatt;
• a bérmunka terjedelme zsugorodik;
• a gazdasági növekedés visszaesik;
• a gazdasági fejlődés gyorsul.

(Photo by Alex Knight on Unsplash)

Az elején néhány szó jelentését szeretném 
tisztázni - ezek nem tudományos magyarázatok, 
csupán azt szolgálják, hogy ugyanazt értsük 
a fogalmak alatt.
Ipar 1 = a "nagy" ipari forradalom, 
a gépesítés kezdete
Ipar 2 = a tömeggyártás elterjedése
Ipar 3 = automatizálás
Ipar 4 = összehangolt hálózatok
AI = MI = Mesterséges Intelligencia
Internet of things = IOT = dolgok internete
big data = óriási méretű adathalmaz, 
amelyet az információs társadalom szereplői állítanak elő.
felhőalapú szolgáltatások = az adatokat nem helyi adathordozón,
hanem egy szolgáltató eszközein tároljuk.

Jelenleg a 4. ipari forradalom idején élünk, amikor az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódása tapasztalható, a termelési folyamatokat egyre inkább a gépek veszik át. Gépek kommunikálnak egymással és kiszolgálják egymást pl. alkatrészekkel (de ha kell, meg is javítják egymást). A tanuló robot fogalma futurisztikusan hangzik, de ez már a jelen...

Sokan félnek, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat. Bizonyos előrejelzések szerint például az idősgondozást az MI fogja végezni.

Jogosan féltjük a munkahelyünket a gépektől? Olvass tovább, és megtudod! :)

Bár nem most történt, most van egy kis időm leírni a tavalyi Pályaorientációs Konferencia (Szent István Egyetem, Gödöllő, 2019.11.26.) kapcsán támadt gondolataimat, reflekcióimat.

A konferencia címe: „A tanácsadás szerepe a változó gazdasági környezetben” volt. Mivel a továbbiakban nem írok az összes előadásról (a panelbeszélgetésekről nem is tudnék, hiszen egyszerre csak egy helyen tudtam ott lenni), itt az elején összefoglalom a programot: