(Photo by Alex Knight on Unsplash)
Az elején néhány szó jelentését szeretném
tisztázni - ezek nem tudományos magyarázatok,
csupán azt szolgálják, hogy ugyanazt értsük
a fogalmak alatt.
Ipar 1 = a "nagy" ipari forradalom,
a gépesítés kezdete
Ipar 2 = a tömeggyártás elterjedése
Ipar 3 = automatizálás
Ipar 4 = összehangolt hálózatok
AI = MI = Mesterséges Intelligencia
Internet of things = IOT = dolgok internete
big data = óriási méretű adathalmaz,
amelyet az információs társadalom szereplői állítanak elő.
felhőalapú szolgáltatások = az adatokat nem helyi adathordozón,
hanem egy szolgáltató eszközein tároljuk.
Jelenleg a 4. ipari forradalom idején élünk, amikor az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódása tapasztalható, a termelési folyamatokat egyre inkább a gépek veszik át. Gépek kommunikálnak egymással és kiszolgálják egymást pl. alkatrészekkel (de ha kell, meg is javítják egymást). A tanuló robot fogalma futurisztikusan hangzik, de ez már a jelen...
Sokan félnek, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat. Bizonyos előrejelzések szerint például az idősgondozást az MI fogja végezni.
Jogosan féltjük a munkahelyünket a gépektől? Olvass tovább, és megtudod! :)
A munkaerőpiacon egy strukturális átalakulás megy végbe, a fizikai erőkifejtést igénylő munkafolyamatok nagy részét képesek átvenni a gépek. Ez azt is jelenti, hogy jellemzően az alacsony képzettséggel rendelkezők azok, akik joggal aggódnak a jövőjük miatt. Szakképzett munkaerőre azonban továbbra is - sőt, még inkább - szükség lesz. Érdekes áttekinteni, hogy mely területeken milyen mértékben tudják kiváltani a gépek a munkánkat:
(forrás: ikk.hu, Szakképzés 4.0 pdf. 8. o.)
Azt látjuk tehát, hogy a kreativitást és személyes kapcsolatokat igénylő területeken dolgozóknak kell a legkevésbé félteniük a munkájukat a gépektől. Folyamatosan születnek új munkakörök (pl. a közösségi média specialistáról néhány éve még azt sem tudtuk, eszik-e, vagy isszák...), amelyeket az új helyzet megkíván. Alapvetően IT ismereteket igénylő munkakörökről van szó, tehát a digitális kompetenciák egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Ebből következik, hogy a Life Long Learning (élethosszig tartó tanulás) többé nem kiváltság, vagy szabadon választható "úri huncutság", hanem követelmény. Ismerve a PISA tesztek eredményét és a KSH szakképzettségre vonatkozó statisztikáit, bennem elsőként a képezhetőség és foglalkoztathatóság kérdése merül fel. Erről, és a munkaformák változásairól fogok írni a 2. részben.