Bár nem most történt, most van egy kis időm leírni a tavalyi Pályaorientációs Konferencia (Szent István Egyetem, Gödöllő, 2019.11.26.) kapcsán támadt gondolataimat, reflekcióimat.

A konferencia címe: „A tanácsadás szerepe a változó gazdasági környezetben” volt. Mivel a továbbiakban nem írok az összes előadásról (a panelbeszélgetésekről nem is tudnék, hiszen egyszerre csak egy helyen tudtam ott lenni), itt az elején összefoglalom a programot:

1. A tanácsadó képzés szerepe a felsőoktatásban (Dr. Tóth Tamás egyetemi tanár)
2. Emberközpontú elvek a gazdaságban (Dr. Baritz Sarolta Laura OP adjunktus)
3. Munkaerőmegtartás – munkavállalói jólét (Fluck Benedek, MVM Csoport HR vezérigazgató-helyettes)
4. Pályaorientáció helyzete a kutatások tükrében (Dr. Kenderfi Miklós egyetemi docens)
5. A tanácsadás fejlődési lehetőségei (Dr. Szilágyi Klára professor emerita, a Kontakt Alapítvány kuratóriumának elnöke)
6. A délutáni panelbeszélgetések témái:
   • A tanácsadás tartalmi elemeinek változásai a különböző pályázatok tükrében –
     A pályázati kiírás céljainak való szakmai megfelelés esélyei és veszélyei
   • A munkavállaló és a munkáltató együttműködési lehetőségei a szociális gazdaságban – A gazdaság szereplőinek érdekazonosságai és különbségei
   • A humán szolgáltatás új útjai – A professzionális tanácsadó tevékenység megközelítései
   • Pályaorientáció a XXI. században – Felkészülés a felnőtt létre a változó gazdasági környezetben

Következzen tehát szubjektív összefoglalóm:

Az évi 82 millió fővel gyarapodó emberiség munkavégzését egyre inkább az jellemzi, hogy az ember kommunikál a robottal. A munka világa átalakul, a strukturális változások leépítéseket okoznak, ezért számítanunk kell rá, hogy újból és újból munkakeresőkké válunk. (A munkabér 20 %-át ajánlott lenne megtakarítani, hogy ezek a változások ne érintsenek bennünket végzetesen.) A hagyományos foglalkoztatási formák helyét átveszik az atipikus foglalkoztatási formák, akár 3-4 részmunkaidős állásunk is lehet párhuzamosan. Az idősgondozást a jövőben a mesterséges intelligencia (MI) fogja végezni, és sok más területen is átveszik a robotok az emberek munkáját. Ezért fontos tisztában lennünk a trendekkel, hogy fel tudjunk készülni a változásokra, és ha szükséges, át tudjuk képezni magunkat – amire várhatóan többször is számíthatunk életünk során.

Tóth Tamás előadásában kiemelte, hogy – szemben a szocializmus „teljes foglalkoztatás” elvével, a társadalomnak szüksége van egy strukturális munkanélküliségre, ami egy természetes tisztulási folyamat.

Baritz Sarolta egy emberközpontú gazdaság megvalósulásáról beszélt, amelynek alapjait Antonio Genovesi fektette le a 18. században. Ennek lényege, hogy a profitmaximalizálás elvét szembe állítja a „közjó”-val, az emberi kiteljesedéssel. Amilyen az uralkodó emberi értékrend, olyan lesz a ráépülő gazdasági rend. Az objektivista önérdek megvalósulása (a saját szükségleteimben a másik jólléte is benne van, Eric Fromm) nyer-nyer helyzetet teremt a gazdaságban.

Fluck Benedek a gyakorlatból hozott példákkal világította meg, hogy konzerv-megoldások helyett a munkavállalók valós igényei alapján kell kialakítani azt a munkakörnyezetet, amely biztosítja a hatékony működést. A korszerű HR eszközei többek között: a munkavállalói elégedettség növelése, rendszeres visszajelzési kultúra kialakítása, kompetencia alapú értékelés/fejlesztés, a szakértői szintek bevonása (felhatalmazás-responsibility), elkötelezettség mérése 2 évente.

Az előadó a munkavállalói elégedettség elérését segítő eszközök között említette az éves továbbképzéseket, a mentoring rendszert, a gyakornoki programot, az ajánlási rendszert, az inspiráló munkakörnyezetet, a wellbeing programot (pl. masszázs, sportolási lehetőségek stb.), valamint a közös élményeket.

Kenderfi Miklós az NSZFH által meghirdetett Euroguidance Pályatanácsadói Díjjal kapcsolatos tapasztalatairól számolt be. A díj kiírásának célja, hogy a magyarországi pályatanácsadási gyakorlatokat összegyűjtse, és lehetőséget nyújtson a szervezeteknek és tanácsadóknak a jó gyakorlatok bemutatására. Ezt követően a „Szülői pályaválasztási attitűdök 2019” című friss kutatás eredményeibe nyertünk bepillantást, amely a felső tagozatosok szüleinek pálya- és iskolaválasztással kapcsolatos véleményét vizsgálta.

Szilágyi Klára professzor asszony kiemelte, hogy egy aluliskolázott munkavállalókkal működő társadalomban élünk, ennek a kihívásnak kell megfelelnie a tanácsadó szakmának.

A panelbeszélgetések közül a „Felkészülés a felnőtt létre a változó gazdasági környezetben” témát körüljáró programon vettem részt. Dr. Fazakas Ida, Fűrész István, Tajtiné Lesó Marianna Györgyi, Ütőné dr. Visi Judit és Kerékgyártó Zsuzsanna közreműködésével folyt az igencsak pezsgő beszélgetés, amelynek minden gondolata a gyakorlatból táplálkozott. Fontosnak tartom kiemelni annak deklarálását, hogy a pályaorientáció mindig az egyénből indul ki, és nem lehet eszköze a gazdasági elvárásoknak. Nem jelenthet toborzást, hanem az ember-pálya megfelelés minél nagyobb mértékére törekszik, amelyet az egyén adottságai, képességei, értékei, érdeklődési köre határoznak meg. Érdekes és tanulságos volt számomra a tanácsadói és pedagógusi attitűd összevetése, valamint annak hangsúlyozása, hogy a pályaorientáció nem egyenlő az iskolaválasztással, amelyre a legtöbbször koncentrálnak az iskolai tanácsadások során. A hallgatóság soraiból Zachár László professzor úr (Milton Friedman Egyetem) hozzászólása volt számomra emlékezetes, aki a szakközépiskolákban tapasztalható nagyarányú lemorzsolódásról, és a szakképesítéssel nem rendelkezők problémájáról beszélt.
A pályaorientáció lényegi kérdését akként fogalmazta meg, hogy „Amiben jó vagyok, azt hogyan tudom hasznosítani a gazdaságban?” – összefoglalva ezzel a panelbeszélgetés során körbejárt témákat.

Folyamatos változások tanúi lehetünk, amelyek a munkavállalásra, és így a pályaválasztásra is óriási hatást gyakorolnak. A kihívás tehát adott. A pályaorientáció fő feladatát abban látom, hogy az elméletet át tudjuk emelni a gyakorlatba, és rugalmasan tudjunk reflektálni a munkaerőpiaci trendekre.

Ajánlott irodalom:

• Antonio Genovesi: Értekezések a kereskedelemről, avagy a polgári gazdaságról (Kairosz Kiadó, Budapest, 2016)